Fú de lelkes vagyok. És mennyire álmos.

Öten lakunk itt, a Montserrat jelöltségi házban. Nagyon-nagyon jó társaság.

Nem csak festeni és mázolni tudunk együtt nagyon jól. Nem csak vicceket tudunk mesélni órákon át. Hanem tudunk értelmes dolgokról beszélgetni is. Ha egy este a forró tea körül, vagy egy üveg bor körül mind összegyűltünk elég hamar valami értelmes témára terelődött a beszélgetésünk. Sőt kitaláltuk, hogy minden héten egyszer egyikünk tart „kiselőadást” valamiről, ami érdekli. Ez az ötlet is teljesen természetesen és spontán jött. Ma volt az első ilyen alkalom. Kristóf mesélt nekünk, s mi kérdeztünk.

Én még mindig csodálkozom ezen. Az elmúlt öt évben nem volt sokkal több értelmes beszélgetésem mint az elmúlt két hétben. Csak győzzem lassan-lassan megemészteni és feldolgozni a gondolatokat. Olyan jól lehet együtt gondolkodni. S egyáltalán nem erőltetett elvont dolgokról. Istenről, emberről, jelenről, jövőről. Halálról, gonoszról. Szépről és jóról.

Fú de lelkes vagyok. És mennyire álmos.