„hegyek” témában:

A hegy

Eddig, ha lehetőségem adódott, azonnal menekültem Rómából fel a hegyekbe. El az olaszoktól, ki a világból, föl a hegyre. Egyedül. Istenhez. A túléléshez kellett a kirándulás. Most ez is megváltozott: nincs szükségem a menekülésre.

A Gran Sasso helyett

Végre megint szabad vasárnapunk volt. A kórház után este 11-ig kaptunk kimenőt. Múltkor a Lago del Turano helyett Terminillo havas csúcsai között kötöttem ki. Most a Gran Sasso-t néztem ki magamnak. S ebből lett a kisebb, de gyaloglósabb Monteluco. A Gran Sasso alig 40 perccel van távolabb, mint a Terminillo, de legalább 500 méterrel magasabb. A drótkötélpálya itt 1000 méter szintkülönbséget hidal át. Én kitalálom a dolgokat, aztán lesz belőlük valami egészen más.

Terminillo

Vasárnap kivételesen elég volt 23:30-ra visszaérni a szemináriumba. Az elmúlt napok kellően kikészítettek, így elhatároztam, hogy elmenekülök Rómából. Kinéztem a térképen a Lago del Turano-t. Egy hosszú-hisszú tavat a hegyekben. De a buszpályaudvarokon nincs kiírva semmi. Rietiben vasárnap délután háromkor minden zárva és egy lélek sem jár a pályaudvaron. Ráadásul egész nap esett az eső. De akkor mi az a havas táj ott fenn?

Egy kis tél

2007\ utolsó napjaiban sikerült elmenekülnöm a városból. Találkozhattam egy kis téllel. A barátommal beköltöztünk két napra Jobbágyi plébániájára. Az első látásra világvégi faluban két-háromszáz éves könyveket olvasgattunk, vasárnap pedig meleg ebédet kaptunk a falubeliektől. Mégsem lennék falusi plébános.